(Időszaki Kiállítás - 2006. nov. 23. / 2007. ápr. 30.)

AZ OMSZ ELSŐ ÁLDOZATAI

Az 1956. október 23-ai délutáni tömegmozdulások hírére mentőkocsik követték a tüntetőket, felkészülve egy esetleges tömeges sérülés bekövetkeztére. Orovecz Béla főigazgató átvette a mentésirányítás koordinálását, a peremkerületi mentőállomások járműveinek egy részét a belső kerületekbe rendelte és ún. "portyázásra" küldte őket.

Október 24-én este szenvedték el a mentősök az első veszteségeket. Dr. Puszter Magdolna mentőorvost a pesti Belvárosban - esetellátás közben - comblövés érte, később operált lábbal vállalta a Pincekórházba szállított betegek sebészeti ellátását. Az esti órákban szintén betegellátás közben esett szovjet harckocsi lövéseknek áldozatul Rónafalvi Ödön mentőorvossegéd és Kecskés Sándor mentőápoló. Hegedűs Miklós mentőgépkocsi-vezető vállsérülést szenvedett.

Október 27-én dr. Lehőcz Vera mentőorvost a Bakáts-téri Kórház közelében, mentőkocsijában tüdő- és gerinclövés érte, miután egy szovjet harckocsi tüzet nyitott a mentőautóra. Az orvos a helyszínen lebénult, hordágyon fekvő betege pedig újabb lövési sérülést szenvedett.

A tragédiák ellenére a szolgálatot senki sem tagadta meg.