FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK - ARCHÍVUM
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum

 

 
A SEMMELWEIS IKON
(2013. szeptember 12-től)

A SOM kiállítása Semmelweis Ignác alakját és felfedezését idézi fel, s bemutatja, hogy Semmelweis értékelése hogyan változott az elmúlt másfél száz évben. A kiállítás nemcsak a tudománytörténet oldaláról vizsgálja a híres magyar orvos munkásságát: a hangsúly Semmelweis kultuszának bemutatására került. A Semmelweis ábrázolások, a róla készült dokumentum-, és játékfilmek, valamint a 19-20. századi visszaemlékezések, a történeti és népszerűsítő irodalom legjellemzőbb textusainak prezentálása egy tragikus ember életét elevenítik fel. A kiállítás azokat a kérdéseket is megfogalmazza, hogy hogyan bontakozott ki Semmelweis életének tragikuma, s mennyiben és miként volt felelősek érte kortársai vagy éppen ő maga?

   
SZÍVDOBBANÁS
A kardiológia múltja és jelene
(2012. május 14 - 2013. január 6.)

Szívdobbanás. A kardiológia múltja és jelene címmel nyílt meg 2012.05.14-én a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár legújabb időszaki kiállítása.  A kiállítás a kardiológia múltjából a változások irányát meghatározó eseményeket villantja fel; közéjük csempészi be a közelmúltat és a jelen egy-egy pillanatát, melyek a legmodernebb diagnosztikai- és terápiás eljárásokra irányítják a figyelmet. A Szívdobbanás 2012. 10.31-ig tekinthető meg a szokásos nyitva tartási időben, Budapesten az Apród u. 1-3. alatt.

   
A SEBESÜLT GÖRGEi

Kiállításunk az 1848/49-es forradalom egy kevéssé ismert eseményét jeleníti meg. A fővezér, Görgei Artúr tábornok, az 1849. július 2-án a Komárom térségében életveszélyes fejsérülést szenvedett. Egy felrobbanó gránát szilánkja 12 cm hosszan felszakította fejbőrét, és több ponton átszakította koponyacsontját.

Kik és hogyan kezelték a tábornokot? Mit tudott tenni az orvostudomány a modern bakteriológia előtti korszakban, az antiszeptikus vagy aszeptikus műtétvezetés, és különösen az antibiotikumok előtti időkben egy nyitott koponyacsont sérülést elszenvedett beteggel? Milyen eszközök álltak a 19. századi orvosok rendelkezésére?
   
AZ ERÉNYÖV TITKOS TÖRTÉNETE
Mítosz és valóság

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt.

Az elképzelés hamis. Valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.

 
ELEVEN TANULSÁG
A kórbonctantól a patológiáig

A patológia az orvostudománynak egy fiatal és rendkívül dinamikusan fejlődő ága. Olyan tudomány, amely összeköti az elméletet a gyakorlattal, és egyre inkább közvetlenül befolyásolja az orvosi gyakorlatot is. Talán éppen azért, mert mindig a háttérben működött, a köztudatban rengeteg tévhit kapcsolódik hozzá, gyakran csak a kórtan alapját képező kórbonctannal, az anatomia pathologicával kapcsolják össze.

 
DÉMONI RAGÁLY: A PESTIS

Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutatható. 1347-ben a kór különösen pusztító hulláma csapott le Európára, gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját.

 
A HUNCUT TÜDÉSZ
Dr. Kováts Ferenc Junior karikatúrái

A nemzetközi pulmonológiai kutatás élvonalába tartozó dr. Kováts Ferenc, jr. (1913-1997), aki Magyarországon a legkorszerűbb tüdőgyógyászati módszereket meghonosította, képzőművészként is jelentős sikereket ért el kutatási eredményeinek művészi megjelenítése terén. Már szegedi diákévei alatt is megmutatkozott tehetsége, amikor korának jelentős orvostanárairól, medikustársairól (pl. Issekutz Béla, Szent-Györgyi Albert, Purjesz Béla stb.) karikatúrasorozatot készített. Ezt a tevékenységet franciaországi, svájci és római tanulmányútjai során is folytatta, kiegészítve a sorozatot jeles külföldi tudósok képmásával. Az 1930-as évektől kezdődően az 1950-es évekig minden olyan kollégáját, tudóstársát megörökítette, akivel együtt dolgozott (János Kórház, Korányi Intézet), illetve hazai és külföldi útjai során kapcsolatba került.

 
A SZABADSÁG VÉRE
Mentősök az '56-os forradalomban

1956 mitikus évszám. Az elhallgatott, letagadott és elhazudott szabadságharc mítosza családi emlékekben, baráti beszélgetésekben, elejtett utalásokban maradt meg, s maradt a közbeszéd előtt évtizedekig rejtve. Megbújt a tekintetek néma összekapcsolódásában és a vélt győztesek talmi kacsintásaiban. Az ország egészségügye számára '56 mindenekelőtt mintegy 23.000 sérültet jelentett. A stressz hatására, a harci sérüléseken kívül tömeges volt a pszichiátriai, szülészeti, belgyógyászati és kardiológiai esetek száma is. A hatalmas beteganyag zöme sürgősségi eset volt, akiket az alig 400 járművel felszerelt, 930 fős Országos Mentőszolgálat igyekezett részben ellátni, de főleg hamar kórházba szállítani.

 

Küzdelmes játék - játékos küzdelem

Az a magától értetődő mozdulat, ahogyan legtöbbünk megfog egy poharat, leül egy székre, vagy bemegy egy ajtón, mozgássérült társaink számára lehetetlenül nehéz feladatot jelent. Sokan hosszú évek folyamatos erőfeszítéseivel, aprólékos összpontosítással és ismétlődő napi rutinnal tudják csak mindezt elsajátítani. Az élet mindeközben persze öröm: játék és önfeledt viháncolás is. Hisz élni jó. A szépséget és kiszolgáltatottságot ragadják meg Kováts Zsolt képei. Elesett, fogyatékos gyermekek erőfeszítéseit idézik fel, örök igyekezetüket, hogy mozgásuk mind finomabb, mind harmonikusabb legyen. Kováts érzékeny figyelemmel ábrázolja a küzdelem és játékosság kettőségét, és a mindennapok meghitt egyszerűségét.

 

Az afrikai gyógyítás művészete

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum a brüsszeli Musée de la Médecine-nel, a lisszaboni Sociedade Geografica-val és a szenegáli Musée d'Art Africain de Dakarral közösen szervezett nemzetközi kiállításának egyik helyszíne Budapest. A kiállítás az afrikai orvosi kultúra művészeti megjelenítését mutatja be a magyar, a belga, a portugál, a szenegáli és a mozambiki közönség számára. A budapesti kiállítás látogatói ezzel egy több kontinensre kiterjedő kulturális eseménysorozat részesei lehetnek, és szokatlan aspektusból ismerkedhetnek meg az afrikai művészettel és kultúrával.

Átmenet
Szöllőssy Enikő érmei és kisplasztikái

Szöllőssy Enikő egyike korunk legkiemelkedőbb éremművészeinek. Nemzetközi elismertsége az 1983-as ravennai Dante Biennale óta vitathatatlan. Szöllőssy műveiben az épített városi, valamint az organikus természeti elemekre egyaránt találunk utalásokat. A töredékes formák különleges, változó tereket alkotnak, s folyamatos továbbgondolkodásra késztetik a nézőt. A különböző elemek és eltérő léptékek kombinációja nem véletlenszerű, hanem következetesen visszatérő motívuma a művész munkáinak.

MAGYAR OLIMPIKON ORVOSOK

A kiállítás az újkori olimpiákon versenyzőként indult orvosok életét, sportolói és civil teljesítményét, pályáját foglalja össze, s egyúttal a magyar sportélet egyik sokat emlegetett, de részleteiben kevésbé ismert jellegzetességét is bemutatja: nevezetesen, hogy élsportunk milyen sok szellemileg magasan kvalifikált versenyzőt vallhat magáénak.


nyisd fel szemeidet és láss!
Batthyány-Strattmann Boldog László (1870 - 1931)
a szemorvos és az ember

Dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) korának különös alakja, mert hercegi rangúként polgári foglalkozást választott. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kórházépítésbe kezdett. 1902-ben Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt 24 ágyas vidéki kórházát, amelynek hamarosan akkora lett a forgalma, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba.


A szelíd gyógymód
A homeopátia története Magyarországon

Samuel Friedrich Hahnemann német orvos 1810-ben megjelentette Organon c. művét - ezzel megalapította új gyógyító módszerét, amelyet homeopátiának neveztek el. Módszere Európa-szerte hamar ismertté vált, lelkes követői a gyakorlatban is megvalósították s később tovább is fejlesztették az új gyógyelveket.

 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!