Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutatható. 1347-ben a kór különösen pusztító hulláma csapott le Európára, gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját.

A nemzetközi pulmonológiai kutatás élvonalába tartozó dr. Kováts Ferenc, jr. (1913-1997), aki Magyarországon a legkorszerűbb tüdőgyógyászati módszereket meghonosította, képzőművészként is jelentős sikereket ért el kutatási eredményeinek művészi megjelenítése terén. Már szegedi diákévei alatt is megmutatkozott tehetsége, amikor korának jelentős orvostanárairól, medikustársairól (pl. Issekutz Béla, Szent-Györgyi Albert, Purjesz Béla stb.) karikatúrasorozatot készített. Ezt a tevékenységet franciaországi, svájci és római tanulmányútjai során is folytatta, kiegészítve a sorozatot jeles külföldi tudósok képmásával. Az 1930-as évektől kezdődően az 1950-es évekig minden olyan kollégáját, tudóstársát megörökítette, akivel együtt dolgozott (János Kórház, Korányi Intézet), illetve hazai és külföldi útjai során kapcsolatba került.

1956 mitikus évszám. Az elhallgatott, letagadott és elhazudott szabadságharc mítosza családi emlékekben, baráti beszélgetésekben, elejtett utalásokban maradt meg, s maradt a közbeszéd előtt évtizedekig rejtve. Megbújt a tekintetek néma összekapcsolódásában és a vélt győztesek talmi kacsintásaiban. Az ország egészségügye számára '56 mindenekelőtt mintegy 23.000 sérültet jelentett. A stressz hatására, a harci sérüléseken kívül tömeges volt a pszichiátriai, szülészeti, belgyógyászati és kardiológiai esetek száma is. A hatalmas beteganyag zöme sürgősségi eset volt, akiket az alig 400 járművel felszerelt, 930 fős Országos Mentőszolgálat igyekezett részben ellátni, de főleg hamar kórházba szállítani.