Az elképzelés hamis. Valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá.

A patológia az orvostudománynak egy fiatal és rendkívül dinamikusan fejlődő ága. Olyan tudomány, amely összeköti az elméletet a gyakorlattal, és egyre inkább közvetlenül befolyásolja az orvosi gyakorlatot is. Talán éppen azért, mert mindig a háttérben működött, a köztudatban rengeteg tévhit kapcsolódik hozzá, gyakran csak a kórtan alapját képező kórbonctannal, az anatomia pathologicával kapcsolják össze.

Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutatható. 1347-ben a kór különösen pusztító hulláma csapott le Európára, gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját.

A nemzetközi pulmonológiai kutatás élvonalába tartozó dr. Kováts Ferenc, jr. (1913-1997), aki Magyarországon a legkorszerűbb tüdőgyógyászati módszereket meghonosította, képzőművészként is jelentős sikereket ért el kutatási eredményeinek művészi megjelenítése terén. Már szegedi diákévei alatt is megmutatkozott tehetsége, amikor korának jelentős orvostanárairól, medikustársairól (pl. Issekutz Béla, Szent-Györgyi Albert, Purjesz Béla stb.) karikatúrasorozatot készített. Ezt a tevékenységet franciaországi, svájci és római tanulmányútjai során is folytatta, kiegészítve a sorozatot jeles külföldi tudósok képmásával. Az 1930-as évektől kezdődően az 1950-es évekig minden olyan kollégáját, tudóstársát megörökítette, akivel együtt dolgozott (János Kórház, Korányi Intézet), illetve hazai és külföldi útjai során kapcsolatba került.

1956 mitikus évszám. Az elhallgatott, letagadott és elhazudott szabadságharc mítosza családi emlékekben, baráti beszélgetésekben, elejtett utalásokban maradt meg, s maradt a közbeszéd előtt évtizedekig rejtve. Megbújt a tekintetek néma összekapcsolódásában és a vélt győztesek talmi kacsintásaiban. Az ország egészségügye számára '56 mindenekelőtt mintegy 23.000 sérültet jelentett. A stressz hatására, a harci sérüléseken kívül tömeges volt a pszichiátriai, szülészeti, belgyógyászati és kardiológiai esetek száma is. A hatalmas beteganyag zöme sürgősségi eset volt, akiket az alig 400 járművel felszerelt, 930 fős Országos Mentőszolgálat igyekezett részben ellátni, de főleg hamar kórházba szállítani.

Küzdelmes játék - játékos küzdelem

Az a magától értetődő mozdulat, ahogyan legtöbbünk megfog egy poharat, leül egy székre, vagy bemegy egy ajtón, mozgássérült társaink számára lehetetlenül nehéz feladatot jelent. Sokan hosszú évek folyamatos erőfeszítéseivel, aprólékos összpontosítással és ismétlődő napi rutinnal tudják csak mindezt elsajátítani. Az élet mindeközben persze öröm: játék és önfeledt viháncolás is. Hisz élni jó. A szépséget és kiszolgáltatottságot ragadják meg Kováts Zsolt képei. Elesett, fogyatékos gyermekek erőfeszítéseit idézik fel, örök igyekezetüket, hogy mozgásuk mind finomabb, mind harmonikusabb legyen. Kováts érzékeny figyelemmel ábrázolja a küzdelem és játékosság kettőségét, és a mindennapok meghitt egyszerűségét.

Az afrikai gyógyítás művészete

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum a brüsszeli Musée de la Médecine-nel, a lisszaboni Sociedade Geografica-val és a szenegáli Musée d'Art Africain de Dakarral közösen szervezett nemzetközi kiállításának egyik helyszíne Budapest. A kiállítás az afrikai orvosi kultúra művészeti megjelenítését mutatja be a magyar, a belga, a portugál, a szenegáli és a mozambiki közönség számára. A budapesti kiállítás látogatói ezzel egy több kontinensre kiterjedő kulturális eseménysorozat részesei lehetnek, és szokatlan aspektusból ismerkedhetnek meg az afrikai művészettel és kultúrával.

Átmenet
Szöllőssy Enikő érmei és kisplasztikái

Szöllőssy Enikő egyike korunk legkiemelkedőbb éremművészeinek. Nemzetközi elismertsége az 1983-as ravennai Dante Biennale óta vitathatatlan. Szöllőssy műveiben az épített városi, valamint az organikus természeti elemekre egyaránt találunk utalásokat. A töredékes formák különleges, változó tereket alkotnak, s folyamatos továbbgondolkodásra késztetik a nézőt. A különböző elemek és eltérő léptékek kombinációja nem véletlenszerű, hanem következetesen visszatérő motívuma a művész munkáinak.

MAGYAR OLIMPIKON ORVOSOK

A kiállítás az újkori olimpiákon versenyzőként indult orvosok életét, sportolói és civil teljesítményét, pályáját foglalja össze, s egyúttal a magyar sportélet egyik sokat emlegetett, de részleteiben kevésbé ismert jellegzetességét is bemutatja: nevezetesen, hogy élsportunk milyen sok szellemileg magasan kvalifikált versenyzőt vallhat magáénak.

nyisd fel szemeidet és láss!
Batthyány-Strattmann Boldog László (1870 - 1931)
a szemorvos és az ember

Dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) korának különös alakja, mert hercegi rangúként polgári foglalkozást választott. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kórházépítésbe kezdett. 1902-ben Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt 24 ágyas vidéki kórházát, amelynek hamarosan akkora lett a forgalma, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba.

A szelíd gyógymód
A homeopátia története Magyarországon

Samuel Friedrich Hahnemann német orvos 1810-ben megjelentette Organon c. művét - ezzel megalapította új gyógyító módszerét, amelyet homeopátiának neveztek el. Módszere Európa-szerte hamar ismertté vált, lelkes követői a gyakorlatban is megvalósították s később tovább is fejlesztették az új gyógyelveket.