"nyisd fel szemeidet és láss!"
Batthyány-Strattmann Boldog László
(1870 - 1931)
a szemorvos és az ember

(Időszaki kiállítás - 2003. április 10. / 2004. február 1.)

Dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) korának különös alakja, mert hercegi rangúként polgári foglalkozást választott. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kórházépítésbe kezdett. 1902-ben Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt 24 ágyas vidéki kórházát, amelynek hamarosan akkora lett a forgalma, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. Címerének jelmondata a Hűséggel és szeretettel. Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum következtében Köpcsényt Ausztriához csatolták (mai neve Kittsee), a szegények orvosa ekkor birtokainak nagy részét is elveszítette. Ekkor körmendi kastélyába költözött népes családjával. Mivel birtokainak nagy része a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett. Ezért körmendi kastélyában rendezte be új kórházát, a szembetegek számára. A gyakorlati szemészet művelője volt. Rendkívüli kézügyességének köszönhetően, kiváló operatőr hírében állt: napi 80-100 beteget látott el hitvesével, aki egyben az asszisztense is volt. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben. Általános orvosi érdeklődése az egész tudományágat felölelte. Szakmai kapcsolatai révén állandóan tudomása volt a szemészet legújabb eredményeiről. Kevés tudományos publikációja jelent meg, de működéséről tudtak az ország határain kívül is. Számos társaság tagjai sorába választotta, de ő ritkán látogatta üléseiket. Minden idejét a gyógyításnak szentelte.

A szegények hercege, dr. Batthyány-Strattmann László világosan látta a vidék köz- és egészségügyi elmaradottságát, ezért karitatív tevékenységével, a maga eszközeivel igyekezett segíteni a rászorulókon. Tíz gyermeket neveltek fel mélyen Isten-hívő szellemben, és nagy-nagy szeretetben. Szívesen volt gyermekei körében, akik rajongva szerették. Blanka leányának a kiállításon bemutatott két eredeti naplójának bejegyzései is ezt tanúsítják. A Batthyány család jóvoltából személyes tárgyakat is bemutatunk a kiállításon: fotók, naplók, misekönyvek, a család által féltve őrzött kis szentképek stb. Több társintézménytől okleveleket, kéziratokat, eredeti kórházi receptet, egyesületi zászlókat kaptunk kölcsön az időszaki kiállítás tartamára. A "hercegorvos" műszaki érdeklődését korának minden technikai újdonsága felkeltette. A kiállított korabeli rádió, fonográf, írógép, telefon, fényképezőgép is ezt jelzi: mindennapi használati eszközök voltak a kastélyban.

Polcokat tölt meg a Batthyány-Strattmann Lászlóról szóló irodalom, egyesületek iskolák, vették fel a nevét. Emlékét ápolják, példaként állítják az orvosok nemzedékei elé. A boldoggá avatási eljárást dokumentáló két vaskos kötet ugyancsak megtekinthető. Lesenyei Márta Munkácsy-díjas szobrászművész a kiállításra elkészítette Batthyány-Strattmann László mellszobrát, amelyet az első teremben tekinthet meg a látogató. A "szegények orvosa", aki "orvos volt a hercegek között, és herceg az orvosok között" fiatalon, súlyos szenvedések után 1931-ben hunyt el.

Már másfél évtizeddel a halála után elindították boldoggá avatási ügyét, amely a következő évtizedek politikai helyzete miatt hosszú időre megtorpant. A perújrafelvétel, és az azt követő eljárás eredményes volt. Dr. Batthyány Strattmann Lászlót 2003. március 23-án, II. János Pál pápa boldoggá avatta.