FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum





 
A SEBESÜLT gÖRGEi
(2010. december 3 - 2011. november 30.)
A sebesült Görgei
képek >>


Kiállításunk az 1848/49-es forradalom egy kevéssé ismert eseményét jeleníti meg. A fővezér, Görgei Artúr tábornok, az 1849. július 2-án a Komárom térségében életveszélyes fejsérülést szenvedett. Egy felrobbanó gránát szilánkja 12 cm hosszan felszakította fejbőrét, és több ponton átszakította koponyacsontját.

1849. június végén a fővezér hadtesteivel Komárom erődjében állomásozott. Július 2-án Haynau csapatai megtámadták a komáromi sánctábort. Görgei a támadást visszaverte, majd több század huszár élén rohamozta az osztrák állásokat. Ekkor szenvedett fejsérülést. Egy felette felrobbanó gránát szilánkja 12 cm hosszan felszakította koponyacsontját. A felnyílt koponyaűrben látható lett az agyburok, s a rátapadó éles csontszilánkok. Egy-két milliméteren múlott, hogy agya nem sérült meg.

A sebesülést követő 9. napon Görgei tábornok három hadtesttel, mintegy 25.000 honvéddel elindult Komáromból Arad felé a nyugatról előretörő osztrák és az északról támadó orosz csapatok között a Duna bal partján vonulva. A sebesülést követő 13. napon bevette Vácot, kiverve onnan az orosz előőrsöket. Mire Vácra ért sebe súlyos gennyesedésnek indult, s a sérülést újra fel kellett tárni. A sebesülést követő 15. napon fogatról nyeregbe szállt, visszaverte az orosz főerők támadását és az oroszokat kikerülve - és maga után vonva - előbb ért Miskolcra, mint az őt üldöző orosz sereg. A sebesülést követő 26. napon indult az orosz hadsereg teljes arcvonalát ismét megkerülve - délnek.

Augusztus 9-én Temesvárnál az osztrák csapatok megsemmisítették azt a hadsereget, amelyikkel Görgeinek egyesülnie kellett volna. Görgei aznap este, a sérülését követő 39. napon ért Aradra. Másnap találkozott Kossuthtal. Augusztus 11-én este nyolc órától Kossuth Görgeit diktátornak nevezte ki, és ő maga a török határ felé menekült. Görgei haditanácsot tartott, amely - a megmaradt három hadtestnek - az oroszok előtti kapitulációja mellett döntött. Augusztus 13-án, délután öt órakor Görgei a sebesülését követő 42. napon Világosnál letette a fegyvert.

A fegyverletétel után Klagenfurtba került száműzetésbe. 1867-ben tért vissza Magyarországra, és telepedett le Visegrádon. Világos után még 67 évet élt visszavonultan. 1916. május 21-én halt meg Budapesten.

Hogy történt mindez? Kik és hogyan kezelték a tábornokot? Mit tudott tenni az orvostudomány a modern bakteriológia előtti korszakban, az antiszeptikus vagy aszeptikus műtétvezetés, és különösen az antibiotikumok előtti időkben egy nyitott koponyacsont sérülést elszenvedett beteggel? Milyen eszközök álltak a 19. századi orvosok rendelkezésére? Milyen elméleti és gyakorlati orvosi tudás birtokában igyekezték megőrizni a fővezér életét és cselekvőképességét?

Kiállításunk egyszerre idézi fel az 1848-49-es forradalom végnapjainak katonai és politikai eseményeit, mutatja be a korszak orvosi, sebészeti tudását, és rajzolja meg a fiatal férfi portréját - szokatlan nézőpontból.

 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!