FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



Az ősi és természeti népek orvoslása




Kivájt tök, benne a kuráre nevű, kettős hatású növénykivonattal, mely nyilméregként az érrendszerbe jutva halálos; a béltraktusban görcsoldó gyógyszer. Venezuella, 1950.




Az ókori Egyiptom gyógyítása




Ízisz a gyermek Hórusszal, i.e. VII-VI. század, bronz




A görög és a római orvostudomány




Sebészeti eszközök, II-IV. század, római kori, Pannon lelet




Az iszlám és az egészségügy

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
Az ókori orvostudomány
(I. terem)


Az ősi és természeti népek orvoslása

A természeti népek orvoslásának jellemző vonása, hogy a gyógyítás gyakorlatát babonákra, tévhitekre és misztikus elméletekre alapozta, mert a betegségek valódi okait képtelen volt felderíteni. Tudásának határain belül azonban igen nagymértékben kihasználta kezdetleges műszereit. A fájdalomcsillapító gyógynövények gyűjtésével napjainkban is élő gyakorlatot honosított meg.

A kiállítás legkorábbi tárgyai közé tartozik a neolitikumból származó idol, kultikus ősanya ábrázolása, valamint egy termékenység-szimbólum. A honfoglaláskori trepanált női koponya orvostörténetileg igen értékes lelet, ugyanis a koponyán levő hegek tanúsítják, hogy a beteg túlélte a súlyos operációt. Igen érdekesek még a Dél-Afrikából származó varázsló (orvos) "diagnosztizáló" eszközei és gyógynövényei, amelyek a primitív törzsek orvoslását mutatják be. A porított orvosságokat szarvban tartották, hogy megvédjék a nedvességtől. A "kuráre" kettős hatású növénykivonat, kivájt tökben; Venezuelából származik. A béltraktusba jutva görcsoldószer, viszont a vérpályába kerülve halálos méreg. Ez volt az indián nyílméreg. A zsugorított emberfej, a "zanza" az indiánok varázserejű fétise volt: a termékenység-varázslás alkalmából a megölt ellenfél zsugorított fejét a harcosok nyakba akasztva viselték. (Eredeti méret után készült kecskebőr-másolat). Bemutatunk még betegségűző álarcot, továbbá gazellaszervből készült kígyófétist.

Az ókori Egyiptom gyógyítása

Az írott orvostörténelem a babiloni cserepekkel (osztrakák) és az óegyiptomi orvosi papiruszokkal kezdődik. Azt hihetnénk, hogy a mesterséges mumifikálás adta lehetőség - az emberi test belső titkainak feltárása - termékenyítőleg hatott az egyiptomiak anatómiai tudására. De a holttestet az egyiptomiak tisztátalannak tartották, ezért a papi orvosok - Sechmet papjai - a tetempreparálásban nem vettek részt. Ezt a külön nekropóliszban élő ba1zsamozók végezték, akiknek nem voltak orvosi ismereteik, így az orvosok anatómiai ismereteiket nem az emberi testből, hanem állatanalógiákból merítették.

A Ptolemaiosz korból származó múmiafej jól konzervált: a szemüregben bennmaradtak a szemek, és a koponyán nem fedezhető fel az agyvelő kivételére utaló nyílás. Az orvosi gyakorlat és a mágia elválaszthatatlan egymástól, így a balzsamozás célja az örökkévalóság mágikus előkészítése volt. Ozirisznek, a természet megújulása istenének és Izisznek, a mágia istennőjének kis bronz szobra mellett a halott-kultusz emlékei kaptak helyet: sólyom-múmia, múmiapólya, fogadalmi emlék: sólyom-szobor töredéke. Ide tartoznak még az amulettek is: a szemmel verés ellen védő udzsát-szem, az Izisz vérét szimbolizáló szív, az Ozirisz hátgerincét ábrázoló és a tartósságot kifejező dzsed-oszlop vagy az újjászületést jelképező uadzs-oszlop az i. e. VII- VI. századból. A továbbélést biztosító skarabeus-amulettek közül a legszebb szokatlanul nagyméretű, kék fajanszból készült.

A görög és a római orvostudomány

Egymás mellett mutatjuk be a múzeum görög - római korra vonatkozó anyagát. Érdeklődésre tarthatnak számot a hellenisztikus korból (i. e. 330-30 k.) származó, kóros elváltozásokat bemutató szobrok, amelyek - egyes kutatók szerint - a szmirnai orvosi iskolában tanfigurák lehettek. A szmirnai iskolának Galénosz (i.sz. 130- 200), a rómaiak egyik leghíresebb orvosa is hallgatója volt.

Hippokratész (i. e. 460- 377), az orvostudomány atyja vonásait egy XVIII. századi ismeretlen francia szobrász klasszikus stílusban örökítette meg. Az ókor racionális-empirikus orvosi gyakorlatának folytatását jelzi a Magni Hippocratis coi opera omnia görög és latin nyelvű kiadása l665-ből (Leyden, Gaaseeck) és Galenus Anatómiája l65l-ből (Leyden, Philibertus Rolletius). Az ókori híres orvos-triász harmadik tagja, Dioszkoridész Pedaniosz (kb. i. sz. 40- 90) görög származású római katonaorvos; műve a Perihülész iatrikész az ókor alapvető kézikönyve volt, amelyben rendszerezte a gyógynövényeket, olajokat és az ásványi gyógyszereket. A vitrin kiemelkedő darabja egy növénypréselő dörzsedény a II - IV. századból és egy fehér márvány mozsár az I-II. századból.

A római kort bemutató edények és orvosi eszközök mind pannóniai leletek. Az üvegedények különböző olajok és kozmetikai anyagok tartására szolgáltak. Kiemelkedik közülük a fél méter magas balzsamtartó. A Pannóniában élt rómaiak üvegedényeiket Itáliából vagy a Rajna-menti hutákból importálták. Az i. sz. II. és III. századból való anyag is ezeken a helyeken készült. Az orvosi műszerek főként aquincumi ásatásokból kerültek elő. Figyelemre méltó a bronz szike, amelynek alakja alig változott az elmúlt tizennyolc évszázad alatt. Bemutatunk még Aszklepioszt és Hygieiát ábrázoló görög bronz¬pénzeket az i. e. II. századból és az i. sz. II. századból, római császárkori amuletteket az i. sz. I- IV. századból. Itt kapott helyet két etruszk fogadalmi tárgy is: fallosz és lábfej kőből, az i. e. III - I. századból.

Az iszlám és az egészségügy

Az iszlám kultúra két alappillére: az arab nyelv és a mohamedán vallás. Fénykorában földrajzi kiterjedése Indiától Spanyolországig terjedt. Az uralmuk alá került népek - a perzsák, az arameus ok, a koptok, a zsidók, valamint a közép-ázsiai népek - kultúráját magukba olvasztották. Az arab orvosi irodalom részben átmentette és tovább gazdagította az antik orvostudomány klasszikusait. Nagy hatást gyakoroltak az arab orvoslásra a nesztoriánus keresztény orvosok. Mindez a mohamedán szellemmel telítve sajátos művelődés szintézisét eredményezte. Az iszlám kultúrája a VII - XI. században élte virágkorát.

Az iszlám szent könyve, a Korán - tisztálkodásra, böjtre stb. vonatkozó - egészségügyi rendeleteket is tartalmazott. Ezért került kiállításunk e részt tárgyaló falára a Korán egyik felnagyított oldala, egy egészségügyi vonatkozású fejezet (szura) részlete. Az arab orvostudomány nagyjai közül Avicennáról (980- 1037; arab neve: Abu Ali Husain ibn Abdul/ah ibn Sina) emlékezünk meg. Canon Medicinae című ötkötetes munkája a skolasztika mesterműve. Ez a munka a korabeli orvostudomány enciklopédiája, amely még a XVII. században is kézikönyvül szolgált. A bemutatott példány 1658-ban jelent meg Lovaniumban (Leuven, Lőwen). Budapesten az Egyetemi Könyvtárban őrzik Abulkázim (kb. 912-1013) Cyrurgia cum formis instrumentorum című 1300 körül készült kódexét, a leggazdagabban illusztrált példányt (gerinccsigolya-nyújtás, csontsebészeti eszközök stb.). A nyugati arab világ híres zsidó orvosa Maimonides (l138-1204) - arab nevén Móse Majmuni - Misné Tórá (1180) című munkájának 1295-1296-ban festett példánya a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van. A bibliai, talmudi és Talmud utáni vallástörvények, életszabályok összefoglalása (circumcisio stb.).


 
 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!