FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



A középkori Európa orvostudománya




Bőrszemüveg, XV. század, másolat




Részlet a kiállításból

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
A középkori Európa orvostudománya
(I. terem)


Az iszlám népek orvostudománya mellett a középkor másik nagy orvostudományi "irányzata" a skolasztikus medicina volt (a XVI. század közepéig). Ennek részeként szokás megkülönböztetni a kolostori medicinát (a VI-XII. századig). Ez időben a betegek ápolása és gyógyítása is hozzátartozott a szerzetesrendek tevékenységéhez. A latinul tudó papság saját tapasztalati úton szerzett ismereteit ötvözte az antik orvos- és természettudomány elemeivel. A kolostori orvostudomány "hivatalosan" a clermonti zsinattal (l130) fejeződött be, amikor a zsinat a papokat eltiltotta a sebészet gyakorlásától.

A XII. századtól kezdve egyre több egyetem orvosi fakultásán a klasszikusok ismerete lett a tanulmányok alapja. A gyakorlat - különösen a sebészet és a szülészet - sajnálatos módon háttérbe szorult. A skolasztikus orvostudományra jellemzőek Arnoldus de Vil/anova (1245-1313) szavai: "A párisi orvosok csak az univerzáliáért tanulnak, de nem igyekeznek szaktudást és gyakorlati készséget szerezni."

A középkori medicina anyagát két vitrinben mutatjuk be. Először a hazai - főként Árpád-kori (1000-1301) - emlékeket. A legkorábbi a honfoglalás korából származik a felső-tiszavidéki Rétközberencsről: egy 30 év körüli férfi koponyája, melyen sérülés miatt trepenatiót végeztek és a nyílást ezüst lemezekkel fedték be (Nyíregyháza, Józsa András Múzeum tulajdona). A szülészeti gyakorlat hiányát igazolja a szülés megkönnyítésére szolgáló benedictio az 1192-1195-ben írt Pray-kódexben (Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonában) és a pozsonyi klarissza apácák szülési cinguluma: (Antiochiai) "Szent Margit vezeklőöve", melyet nehéz szülés esetében a szü1őnő derekára tettek a fájdalmak megkönnyítésére. (Az eredeti az esztergomi székesegyház kincstárában van.)

A középkori Európában súlyos járványok pusztítottak, a VI. századtól kezdve egészen a XII. századig tizedelte a lakosságot a lepra, a pestis, a feketehimlő vagy az ergotizmus (anyarozs mérgezés). E társadalomból kirekesztett, fertőződött betegek gondozásában óriási szerepet vállaltak a szerzetesrendek. Egy 1346-ban kelt oklevél szerint a mai Gellértfürdő helyén működött a Johannita-rend tulajdonában a Hospitale Ecclesiae S. Elisabeth. Ennek az emlékét idézi a bártfai (Bardejov) és a kassai (Kosice) Árpádházi Szent Erzsébet oltár egy-egy táblaképe, melyeken a Türingiában is népszerűvé vált magyar királyleány "leprosoriumában" a betegeket fürdeti, sebeiket tisztítja. A korból írásos emlékek: a buda-felhévízi Johannita konvent oklevele 1290-ből, az ispotály pecsétjével, és Bolognai Péter protonotáriusnak, IV. Jenő pápa (1431-1447) római kormányzójának 1442. március 27-én kelt oklevele, amelyben búcsút engedélyez mindazoknak, akik a Szent Gellért ispotály javára adakoznak. Bemutatunk még két Árpád-kori mérleget, a pozsonyi vár ásatásakor előkerült XIV. századi mozsarat és egy gyógyírtartót a XV. századból. Az írásos és tárgyi anyagot lepra-érem (1539), pestis-tallér (1527), alkimista-érmek, asztrológus-amulett egészítik ki.

A következő vitrin a késő középkor szakirodaImát és eszközeit mutatja be. A Salernoi Iskola Egészségügyi tanácsai a legjelesebb orvosi egyetem szellemét hivatott illusztrálni. Az első, nyomtatásban megjelent német sebészeti könyvek egyike Hieronymus Brunschwig (1450-1533) Das ist der Chirurgia című 1497-ben megjelent műve, mellette a XVI. század elejéről származó sebészeti szerszám, egy fülkaparó, az egri vár ásatási anyagából származik.

Figyelmet érdemel egy ezüstből készült; lapos, tizenkét rekeszes gyógyszertartó szelence, amelynek lehúzható fedelére - a rekeszbeosztásnak megfelelően - rávésték a benne tartott gyógyszerek nevét (fahéj, fodormenta, szegfűszeg, borostyánkő stb.). Német mester készítette a XVI-XVII. század fordulóján. Mellette bordás gótikus patikamozsarat mutatunk be a XIV - XV. századból. Legkorábbi patikaedényünk 1520-1530 között készült Faenzában (ebből a névből ered a fajansz kifejezés), úgynevezett "alla porcelana" (mint a porcelán) albarello. Minusculás felirata: "g. d. ocha", Portogruaróból (Itália, velencei tartomány) került hozzánk. Érdekes kézirat került elő egy kötéstáblából: XV. századi receptek és egészségügyi tanácsok szédülés és kopaszodás ellen, valamint az aszalt füge és a fekete-retek gyógyhatásának ismertetése. A korszak anyagát a legkorábbi, a XV. században használt bőrszemüveg másolata egészíti ki. Végül bemutatunk még egy erényövet, melyet a XVI - XVII. században használtak, az "asszonyi hűség" igen durva biztosítására.


 
 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!