FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



Orvosi gyakorlat a 18. századi Magyarországon




Orvosi úti patikaláda, XVIII. század vége, diófa, Magyarország




A sebészeti (fogászati) és a szülészeti gyakorlat




A sebészeti (fogászati) és a szülészeti gyakorlat

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
AZ EGÉSZSÉGÜGY FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN
(Nagyterem)


Orvosi gyakorlat a XVIII. századi Magyarországon

Az orvos a hétköznapi ember életében igazi szerepet a betegágynál kapott, ezt igen szemléletesen illusztrálja William French Az orvos látogatása című rézmetszete. A nagyterem közepén húzódó hosszú vitrinsor első, magas vitrinjében kaptak helyet a praktizáló orvos "munkaeszközei".

Az orvosi gyakorlat mindmáig elengedhetetlen kelléke a beteglátogató orvos műszereit és a gyors beavatkozáshoz szükséges gyógyszereket tartalmazó táska, illetve az úti patikaláda. A múzeum tulajdonában levők közül külön vitrinben helyeztük el a legszebbet. Az osztrák, késő barokk - az úgynevezett Mária Terézia-stílus - jegyeit magán viselő diófa ládikó iparművészeti szempontból is értékes darab. A domború tető elő- és hátlapja gazdag kivitelű intarzia. 0ldallapjain ívelt, fonatos díszítésű, felhajtható aranyozott fogantyú van. A ládikó beosztása emeletes. Fent 31 részre osztott, rekeszes. A rekeszekben ónkupakos, fehér, csiszolt, tulipánmintás üvegcsék, lent - a titkos fiókban - hat darab henger alakú óntégely között szabad hely van a műszerek részére. Az üvegek finom rajzú csiszolása, az igényes famegmunkálás és a praktikus elrendezés arra enged következtetni, hogy megrendelője nemcsak a szépet hanem a hivatását is szerető orvos lehetett.

A ládika mellett porcelán orvosságtartó (francia, XVIII. század vége), gyógyszeres doboz a verebélyi patika signatúrájával, egy vörösréz gyógyszeres fiola, orvosságos kanalak kaptak helyet. A Csehov drámáiból jól ismert, falvakat járó orvos foglalkozásának érdekes írásos dokumentuma Ketskeméty István sebész negyedévi jelentése 1785-ből a Kecskeméti járás betegeiről. A tárló egyik legérdekesebb darabja a korabeli, kovácsmester által készített kávédaráló, amelyhez jól illeszkedik Mátyus könyvének "A Koffe, Kaffé vagy Kávéról" szóló fejezete.

A gyógyítással kapcsolatos korabeli magyar irodalomban külön kell választani az ismeretterjesztő jellegű "háziorvosló" könyveket az orvostudományi szakirodalomtól. Mindkét fajtából mutatunk be pár jellemző példányt. Az előbbihez tartozik: Kömlei János (1725-1802) Szükségben segítő könyve (1790), Nediliczi Váli Mihály (1700 k.-1772) Házi-orvos szótárotskája (1797). A kiállított orvosi szakirodalomból megemlítjük: Kibédi Mátyus István (1725 - 1802) Ó- és új Diaetetika (1792), Kováts Mihály (1768-1851) Az emberi élet meghosszabbításának mestersége (Hufeland után; 1798). Marikowszky Márton (1728¬-1772) Tissot művét fordította angol nyelvből magyarra, Kiss József (1765-1830) pedig népszerűsítő könyvecskéjét a gyermekeknek is ajánlja. Több bábamesterségre és borbély tanításra vonatkozó könyv szerzője közül ki kell emelni Weszprémi Istvánt (1723-1799), akinek Succincta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia című négykötetes munkája mind a mai napig a magyar orvostörténelem legértékesebb forrásmunkája.

Weszprémi nemcsak orvostörténésznek kiváló, hanem mint gyakorló orvos is tudományának egyik jelese. Tentamen de inoculanda peste (London, 1755) című munkájában elsőnek javasolta, hogy a himlőoltáshoz hasonlóan a pestist is oltással kíséreljék megelőzni.

A háziorvoslásban nagy szerepet kaptak a gyógynövények mint gyógyszerek. Csapó József (1734 - 1799): Füves és virágos magyar kert (1775) című munkájában 417 gyógynövényt ismertetett, e mű a magyar növénynevek gazdag gyűjteménye. Arcképét is ábrázoló címlapja mellett olyan tégelyeket mutatunk be, melyben a házilag alkalmazott gyógynövényekből készült gyógyszerek voltak: csicsorka - vagy varjúláb - kivonat, boróka-, gyűszűvirág-, ezerjófű-kivonat, sáfrány, ámbra stb.

A sebészeti (fogászati) és a szülészeti gyakorlat

A sebészek céhszerű képzésének dokumentuma az 1703-ban létesített budai sebész-céhből kivált pesti sebész-, fürdős- és borbély-céh alapítólevele 1722-ből. A sebészcéhek borbély-sebészt képeztek ki, aki tevékenységét gyakran a fürdőkben végezte. A borbélymesterség differenciálódásával különültek el a sebészek és a "parókások", a mai értelemben vett borbélyok. A sebész-fürdős végezte az érvágást, a köpölyözést, a piócázást és kisebb sebészeti műtéteket. A foghúzás is a sebészek feladata volt; gyakran vásárokon vándorfoghúzók nyilvánosság előtt végezték e fájdalmas műveletet.

A sebészeti műszerek közül említésre méltók az érvágók, köpölyözők, szúrcsapok (trokárok), sipolykések, koponyalékelő eszközök, katéterek stb. Delaporte sikeres foghúzást ábrázoló karikatúrájára tettük rá a durván megmunkált kezdetleges fogászati fogót, mellette komplett fogászati készlet a XIX. századból.

A sebészek céhszerű képzése a nagyszombati egyetem orvosi karának felállítása után szűnt meg, ettől kezdve az egyetem vizsgáztatta őket. Rácz Sámuel (1744-1807) A borbélyi tanításoknak első darabja című munkája a pesti egyetem első sebészeti tankönyve (1794). A sebészek működésére vonatkozó értékes dokumentum Torkos Justus János (1699-1770) pozsonyi tisztiorvos 1742-ben kidolgozott sebészeti díjszabása, amely a század végén is érvényben volt.

Külön csoportosítottuk a szülészeti gyakorlat emlékeit. Kiemelve a többi műszer közül, állítottuk ki a legkorábbra datálható, magyar kézműves készítésű szülészeti fogót. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a Malliard műhelyében1793-ban készült - jelzett -, bőrrel bevont szülészeti műszerláda, megmaradt eredeti műszereivel együtt.

A XVIII. század végéig a szülészetet a bábák végezték. Számukra készültek az ismeretterjesztő jellegű, magyar nyelvű bábakönyvek: Mocsi Károly: Bábamesterségnek eleji... (1784) vagy Seidele János: Magyar bábamesterség (1777). Lugosi Fodor András Szülést segítő tudomány és mesterség című munkájában (1817) többek között szülőszék-ábrázolást is láthatunk.


 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!