FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



Fürdőügy a régi Magyarországon




Chyzer Kornél (1836-1909) Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei




Részlet a kiállításból

 

 

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
FÜRDŐÜGY A RÉGI MAGYARORSZÁGON
(IV. terem)


A Nyugat és Kelet csomópontjában fekvő Magyarországon többféle fürdőszokás "ötvözete" honosodott meg. Az alapokat a rómaiak teremtették meg, a 150 éves török uralom ritka értéke a keleti fürdőzés elterjedése, végül erősen hatottak az északkeleti (orosz, finn, balti) fürdőszokások is. Ez utóbbinak korai emléke a visegrádi királyi palota XIV. századi szaunája. Európában kádfürdő és kisebb medencék használata terjedt el, hazánkban már a középkorban is kedvelték a nagymedencés nyilvános közfürdőket, amelyekhez hozzátartozott a gőzkamra, a medence- és a zuhanyfürdő. Az ún. száraz légkamra ("római", majd "török" szokás) és a gőzkamra ("orosz" szokás) együttes használata éppen nálunk vált általános szokássá.

A római balneum keresztmetszetét Georg Christoph Kilian rézmetszetévei (1767) illusztráljuk. Aquincum virágzó fürdőváros volt, bizonyítja ezt a feltárt öt katonai és hat polgárvárosi köz- és magánfürdő. Mária Terézia uralkodása idején feltárt Flórián téri katonai fürdő mellett kórház működött, ahol a betegeket a fürdő vizével gyógyították. A budai török fürdők építője az 1570-es években Szokollu (Szokolí) Musztafa basa, renegát magyar; Evlia Cselebi utazó szerint l663-ban kilenc budai és két pesti "ilidzse" működött. A ma is meglévő török fürdők közül Rohbock Lajos acélmetszete (1857) mutatja be a Rudas-fürdő belsejét.

Oklevelek tanúsága szerint a gyógyító szerzetek az Árpád-házi királyok alatt a kolostorok mellé fürdőházakat építettek. Az első nyilvános fürdőt hazánkban 1007-ben I. István király létesítette a pécsváradi xenodochium mellett, négy ápolóval és hat fürdőszolgával. A johanniták 1178-ban alapított kórházának és fürdőjének emléke, a Császármalmok még a XIX. században is állott, Rohbock acé1metszete örökítette meg (1857).

Az első magyar balneológiai könyv l549-ben Bázelben jelent meg, Hypomnemation de admirandis Hungariae Aquis (Rövid ismertetés Magyarország csodálatos vizeiről) címen, Werner György Sáros megyei várkapitány tollából. A kiállított példány Kölnben 1595-ben jelent meg. A XV. századtól metszeteken mutatjuk be az európai fürdőéletet. Jordán Tamás (1539-1585) a XVII. század közepén elemezte a trencsényi (Trencin) gyógyvizeket. Ettől kezdve egymás után jelentek meg könyvek, amelyek a fürdővizek kémiai elemzésével foglalkoztak. A legnevezetesebbek közül mutatunk be néhányat: Torkos Justus János (1699- 1770) Pöstyénről (1745), Voita Szklenóról (1753) írt művét, Stocker Lőrinc Thermographia Budensisét, az első budai "fürdő-badeckert" (1721); Lugosi Fodor András, Hunyad vármegye főorvosa Mehádiáról szóló (1844), Horváth Bálint A füredi savanyúvíz... (1848) stb. című, magyar nyelvű munkáit.

Mária Terézia megbízásából elsőként Heinrich Johann Crantz (1722-1799) Bécsben működő orvosprofesszor gyűjtötte össze a monarchia ásványvizeit; Gesundbrunnen der Osterreichischen Monarchia (1777), műve, szépen illusztrált címlappal az első balneológiai vitrinbe került. Ugyanitt található az első teljességre törekvő, magyar nyelvű balneológiai tankönyv Török Józseftől (1813-1894): a két magyar haza elsőrangú fürdői (1848). A másik vitrinben állítottuk ki Nyulas Ferencnek (1758-1808), Erdély főorvosának alapvető munkáját: Az erdélyországi orvos vizeknek bontásáról közönségesen (1800).

A polgárosodás útjára lépő nemesség a XIX. század elejétől kezdve mind gyakrabban kereste fel a Monarchia fürdőhelyeit. A kifinomult ízléssel és kitűnő technikával dolgozó cseh üvegipar készítette a szebbnél szebb ivópoharakat. Az első vitrinben a Csehországban készült legszebb fürdőpoharak (Karlsbad, Marienbad, Rohitsch stb.) mellett bemutatjuk a biedermeier kor magas művészi igénnyel csiszolt - dunántúli hutákban készült - balatonfüredi kúra- és emlékpoharait. Külön csoportosítottuk az észak-magyarországi (Pöstyén, Bártfa, Szliács, Stubnya, Tátrafüred stb.), az erdélyi (Borszék, Előpatak, Mehádia, Visk várhegy stb.) és végül a híres parádi üveghutában készült Parád Csevice és "timsós" fürdők fürdőpoharait.

A Helytartótanács 1863-ban osztályozta fürdőinket, és első osztályúnak minősítette Balatonfüred, Bánk, Bártfa, Bazin, Bikszád, Buziás, Erdőbánya, Harkány, Karsehnbach, Lubló, Nagyvárad, Parád, Pöstyén, Szliács, Szinnye-Lipócz, Szobráncz, Tátrafüred, Tarcsa, Trencsén-Teplicz, Vihnye, Visk fürdőit és hat budai fürdőt. Chyzer Kornél (1836-1909), balneológus-orvos, a Belügyminisztérium Közegészségügyi osztályának vezetője az 1885. évi budapesti kiállításra összeállította Magyarország gyógyvizei és ásványvizei című munkáját, a minőségileg osztályozott fürdők, ásvány- és gyógyforrások, ivókúrás gyógyhelyek balneológiai térképével együtt: ez utóbbi a két vitrin között látható.

A vitrinek feletti metszetsorozat közül az első idősebb Matthias Merian (1593-1650) rézmetszete: savanyúvíz-ivókúra jelenet a XVII. század közepéről Langen Schwalbach látképéről, majd egy török fürdő Georg és Jakob Hufnagel Egerről (Erlau) készült a XVI. századvég fametszetéről. A XIX. századi hazai fürdőhelyekről és fürdőéletből ad ízelítőt a felvidéki Szliács-fürdőről készült színes litográfia-sorozat és a mehádiai Herkulesfürdő színezett rézmetszete. A tárlók végén egy karikatúra-sorozat jól érzékelteti a XIX. század vízgyógyászati gyakorlatát: ivó-, hidegvíz- és izzasztó-kúra; Emil Charles Jacque (1813-1894) kőnyomatai a híres Charivariból (1843/44).


 
 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!