FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



A reformkor orvosi törekvései Magyarországon




Kámfor, német metszet, XIX. század eleje, rézmetszet




A második "bécsi orvosi iskola"




A bécsi orvosi kar professzorai, 1853.




Az 1848/49-es szabadságharc egészségügyi emlékei




Zlamál Vilmos (1803-1886) díszkardjának markolata

 

 

 

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
AZ ORVOSTUDOMÁNY A XIX. SZÁZAD ELSő FELÉBEN
(IV. terem)


A felvilágosodás eszméi és tudományos eredményei nem múltak el nyomtalanul, a természettudományos gondolkodás forradalma az orvostudomány szakterületein is éreztette hatását. A cél mindig is az volt, hogy az orvoslás tudomány legyen, de valójában a XIX. században vált azzá. A természettudományok - különösen a kémia és fizika - szisztematikus fejlődése, eredményeinek a medicinában való alkalmazása, valamint a patho-morfológiai szemlélet, majd az etiológiai (kóroktani) irányzat jellemzi a XIX. századi orvostudományt.

Bővült az orvoslás eszköztára: Auenbrugger 1761-ben megjelent és gyorsan elfelejtett könyvét a kopogtatásról (Inventum Novum) Jean Nicolas Corvisart (1755-1821) újból lefordította, és saját 20 éves gyakorlatának tapasztalataival kiegészítve jelentette meg. Ezzel a kopogtatás (percussio) újra bevonult az orvosi gyakorlatba. René Theophile Hyacinthe Laennec (1781-1826) alkalmazta a "hallgatócsövet" (sztetoszkóp), amely nélkül ma elképzelhetetlennek tartjuk a belorvosi vizsgálatot. A mikroszkóp ma minden orvosi laboratórium segédeszköze. A sebészetben új lehetőségeket nyitott meg az éternarkózis felfedezése, a fájdalomcsillapítás, a sterilizálás és a vérzéscsillapítás alkalmazása. A kor nagy orvosegyéniségeinek hatása két irányban mérhető le: az egyetemi oktatásban és a keletkező "orvosi iskolák"-ban. A napjainkig tartó szakosodás szintén az elmúlt században gyorsult meg.

A reformkor orvosi törekvései Magyarországon

A nemzetiség megóvását és a polgárosodást egyszerre célul kitűző magyar reformkor (1825-1848) orvosi törekvéseinek első gyümölcse a magyar orvosi műnyelv megteremtése volt. Eddig az orvosi és gyógyszerészeti szaknyelv a latin vagy az osztrák politikai alárendeltségből eredő német volt. Bugát Pál (1793-1865) elévülhetetlen érdeme a magyar orvosi műnyelv megalkotása. Toldy Ferenccel, a Magyar Tudományos Akadémia titkárával, az orvosi végzettségű irodalmárral együtt adták ki a Magyar-Deák és Deák- Magyar Orvosi Szókönyvet. Ugyancsak Bugát nevéhez fűződik az első magyar nyelvű orvosi szakfolyóirat az Orvosi Tár megindítása 1831-ben. A nagy tudományos érdeklődést keltett folyóirat a gyakorlati orvostudomány tárháza kívánt lenni. Szerkesztését később 1839-1849-ig Flór Ferenc (1809-1871) vette át, aki kiváló sebész is volt. Flór 1834-ben magyarul védte meg orvosi értekezését. Elsőnek alkalmazta Magyarországon a kloroformos általános érzéstelenítést.

Az erre a korra vonatkozó anyagot négy vitrinben mutatjuk be. Itt állítottuk ki az Orvosi Tár első köteteit, a Magyar- Deák és a Deák- Magyar Szókönyvet, egy kéziratos szógyűjteményt, korabeli orvosi szakkönyveket és Sadler József (1791-1849) orvos-gyógyszerész és botanikus híres A magyar plánták szárított gyűjteménye (1824) című munkáját. Az első, lapos tárlóban helyeztük el Fabini János Teofilnak (1791-1847), a szemészet első nyilvános rendes tanárának 1828-ból származó receptjét, névtábláját és magyar nyelvű művét. Két szemészeti műszerkészlet: csiszolt üvegből készült, úgynevezett Schuster-féle szemcseppentőt.

A második tárlóban boncolási eszközök mellett látható Bugát Pál Az egészséges emberi test boncztudományának alapvonalai (Pest, 1828) című fordítása, majd Schoepf-Merei Ágost (1804-1858) kéziratai - gyermekkórház-tervezet (1836), az orvostörténelem és a gyermekgyógyászat rendkívüli tanári kérelme a pesti egyetem orvosi karához (1836) -, és egy igen értékes, galamb alakú, csontüvegből készült szívóüveg került kiállításra.

A vitrinek felett végighúzódó fali tárlók arcképei, oklevelei és dokumentumai az alsó vitrinek anyagára mutatnak: itt látható Fabini János Teofil arcképe, rektori beszédének (1845) kézirata, Európa több egyetemén is használt Doctrina de morbis oculorum (Pest, 1830) című tankönyve, majd a kor másik jeles magyar szemészének, Grósz Frigyesnek (1798-1858) portréja és német nyelven megjelent könyve, amely az általa alapított nagyváradi szemkórház működéséről számol be (1857). E vitrinekben villantja fel a kiállítás az 1831. évi nagy kolerajárvány emlékeit: itt látható két korabeli gúnyrajz a járványelleni védőöltözetről, valamint Lenhossék Mihály országos főorvos beszámolója a kolera gyógyításáról (1831). A többi dokumentum tájékoztat a kor szellemi mozgalmairóI, amelyek eredményeként fejlődésnek indult a magyar kórházügy, 1837-ben megalakult a Budapesti Királyi Orvosegyesület, 1841-ben - Bene Ferenc kezdeményezésére - a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése, valamint a Magyar Természettudományi Társulat is.

A második "bécsi orvosi iskola"

Boerhaave tanítványai - van Swieten és de Haen - honosították meg Bécsben a klinikus szemléletet. Ők azok, akik Stoerck, Stoll, Auenbrugger, Frank és Boer segítségével életre hívták az első bécsi iskolát, és európai rangra emelték az addig maradi elvek szerint oktató bécsi orvosi kart. A századfordulón és a XIX. század elején azonban a várt fejlődés megtorpant az abszolutizmus miatt. Újabb fellendülést a második bécsi iskola hozott, amelynek születési évét 1841-re tehetjük. Ebben az évben jelent meg az iskola szellemi vezérének, Rokitanskynak (1804-1878) Handbuch der pathologischen Anatomie című könyve. Karl Rokitansky 1828-ban keltezett orvosi és 1831-bő1 származó szülészmesteri diplomája dísze a második bécsi iskolát bemutató vitrinnek. A tárlóban helyeztük el Joseph Skodának (1805-1881) a hallgatózásról és a kopogtatásról szóló művét (Abhandlung über Percussion und Auscultation). Ő volt az, aki elsőként kapcsolta össze a két módszert, és ezzel új, megbízható alapra helyezte a belgyógyászati diagnosztikát. Kettejük ismert szakmai együttműködése a mai kliniko-pathológiai tevékenységnek tört utat. A bécsi iskola harmadik vezető egyénisége Ferdinand Hebra (1816-1880) volt, Semmelweis bizalmas barátja. (Skoda is, Hebra is cseh származásúak voltak.) Hebrát főleg a bőrgyógyászat érdekelte (Diagnostik der Hautkrankheiten, Wien, 1845.), s ezen a területen vált világhírű szaktekintéllyé. Hebra volt az, aki Semmelweis felfedezését elsőként ismertette.

A három kiválóság mellett kell megemlítenünk a Magyarországról származó Joseph Hyrtl (1810-1894) nevét is; a leíró bonctan tanára volt, és az egyetemi oktatásban magas színvonalra emelte az anatómia tanítását. A kiállított könyv -és portréanyag mellett helyeztük el a bécsi orvosi iskola nagyjairól készített klasszikus szépségű érméket is. A második bécsi orvosi iskoláról megállapíthatjuk, hogy a "különböző klinikai ágaknak modern tudományos megalapozására" törekedett.

A tárlók feletti vitrinekben látható Xavier Bichat (1771-1803), Jean Nicolas Corvisart (1755-1826), Philippe Pinel (1755-1826), René Theophile Hyacinthe Laennec (1813-1878) arcképe és az utóbbi sztetoszkópjának korabeli rajza.

A kiállított műszereket a sebészet, a belgyógyászat és a fogászat területéről válogattuk össze, és néhány korabeli orvosi recepttel egészítettük ki. Csak az érdekesebb darabokat említjük: húgykőtörő, érvágók, koponyalékeléshez használt korongfúró, tűfogó, foghúzó kulcsok stb.

Az 1848/49-es szabadságharc egészségügyi emlékei

A magyar történelem máig élő sorsfordulója a Habsburg hatalom által, a cári Oroszország segítségével vérbe fojtott szabadságharc. A magyar függetlenségért küzdők sorában ott találjuk a kibontakozó pesti orvosi iskola nagyjait: Balassa Jánost, Markusovszky Lajost, Lumniczer Sándort, Kovács-Sebestény Endrét, Schoepf-Merei Ágostot és Korányi Frigyest. Az orvostársadalom vezetőit a küzdelem kovácsolta eggyé. Erről a szilárd alapról emelkedett európai szintre a XIX. század második felében a magyar orvostudomány.

A forradalom és szabadságharc két esztendejének egészségügyi emlékeit helyeztük el a kor eseményeit tárgyaló, képekkel keretezett vitrinben: a sebészeti klinika kézzel írt leltárát (Balassa és Markusovszky aláírásával); István nádor okmányát Balassa János miniszteri tanácsnoki kinevezéséről; Kovács-Sebestény Endre Javaslat az álladalmi közegészségi és orvosi ügy rendezésére (Pest, 1848) című könyvét. Még két érdekes iratot említhetünk: Mészáros Lázár (1795-1858) hadügyminiszter "kórházakra felügyelő orvosnak" nevezi ki Grósz Albertet, és az ugyancsak Grósz Albert részére kiállított Had-Útilevél. Simonyi Antal (1821-1892) festette meg Politzer Illés (1825-1907) arcképét, aki a szabadságharc alatt a nagyváradi kórház igazgatója volt. Politzeré volt a tárlóban látható bécsi Akadémiai Légió kokárdája is. Itt látható Zlamál Vilmosnak (1803-1886), a hazai tudományos állatorvoslás egyik kiemelkedő egyéniségének arcképe és díszkardja, a szabadságharc önkéntes ápolónőinek pedig emléket állít Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) arcképe, aki országos főápolónőként szervezte meg a kórházi betegellátást.

A magyar elmegyógyászat megalapítója Babarczi Schwartzer Ferenc (1818-1889) volt az, aki a szabadságharc alatt Fekete Ferenc néven honvéd törzsorvosként szolgálta a hazát; emlékét zsebórája őrzi.

A kiállított műszerek jobbára a katonaorvosi gyakorlatot képviselik: szemészeti, eszközök, golyóhúzó, sebészkészlet tokban, csontfűrészek, trepanáló-állványon nyugvó csontkiemelő stb. A tárló alján vaspántos faláda látható, amelyet gyógyszerek és műszerek tárolására használtak.


 
 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!