FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



Lumniczer Sándor (1821-1892) életének és munkásságának emlékei




Rozanits Tibor: Ballassa János portréja, rézkarc.




Markusovszky Lajos (1815-1893) életének és munkásságának emlékei




Asztali óra, a Markusovszky Társaság vándordíja, melyet arra érdemes őrzőre bíztak




Lumniczer Sándor (1821-1892) életének és munkásságának emlékei




A Lumniczer-fogó aranyozott példánya, 1888.

 

 

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
SEMMELWEIS ÉS A PESTI ORVOSI ISKOLA KIALAKULÁSA
(IV. terem)


A XIX. század első felében élt kiváló magyar orvosok - Rácz, Bene, Bugát és Schoepf-Merei - maradandó alkotásaik ellenére sem hívtak életre "iskolát". Ahhoz, hogy ez kialakulhasson, sok egyéb tényező közrejátszása volt szükséges. Csak néhányat említünk: kiváló szervező, magas képzettségű munkatársak, azonos szellemű életcélok és nem utolsó sorban serkentést jelentő politikai helyzet. 1850-ben a felsorolt feltételek adottak voltak. Balassa János, a kiváló sebész, 1843 óta tanított a pesti egyetemen. A szabadságharcban való részvételéért az osztrák elnyomás börtönbe záratta. Szabadulása után kezdte meg szervezőmunkáját. Köréje tömörülő barátaival lovas kirándulásokat szervezett; ezeken vitatták meg az ország és az orvoslás kérdéseit. Nem hiába nevezték őket "Faculté de medicine a cheval"-nak (lovagló orvosi kar). Ehhez a baráti körhöz csatlakozott 1850-ben Semmelweis Ignác is. A kiváló orvosok köréhez tartozott Markusovszky Lajos, Korányi Frigyes, Lumniczer Sándor, Hirschler Ignác. Így érthető, hogy az 1860-as évek tudományos fellendülését olyan nevek fémjelezték, mint Arányi Lajos, Jendrassik Jenő, Lenhossék József, Schwartzer Ferenc, Wagner János és Margó Tivadar. A pesti iskola jelentősége az, hogy széles látókörű és kiváló felkészültségű tagjai európai színvonalra emelték a magyar orvostudományt.

Balassa János

Balassa János (1814-1868) tanulmányait Bécsben fejezte be. 1839-ben a sebészeti klinikán, majd az Allgemeines Krankenhausban dolgozott. Itt főorvos-helyettesi beosztást ért el. A vitrinben láthatjuk - csak hiteles másolatban - azt a Skoda által aláírt bizonyítványt, amelyben igazolják, hogy Balassa elvégezte a tüdőosztályon szervezett hallgatózási és kopogtatási tanfolyamot. Korábbról - 1838. október 24-éről keltezett az az engedély, mely a Kórbonctani Intézet látogatására jogosította fel Balassát. Hosszabb nyugati tanulmányút után 1843-ban a pesti egyetemre nevezték ki sebészprofesszornak. Az 1848/49-es szabadságharc alatt az orvosi kar és a honvédkórház igazgatója volt. Ezért bebörtönözték, és csak fogsága után térhetett (1851-ben) vissza katedrájára. Itt megszervezte a korszerű sebészeti oktatást, amit gyakorlatokkal kapcsolt össze. Csak jellemző adatként említjük meg, hogy Európában az elsők között operált érzéstelenítéssel. Új megoldásokat keresett a plasztikai sebészet területén is. Ezzel kapcsolatban látható a Képző műtétek című, színesen illusztrált atlasza.

Szervező munkájának eredménye volt a magyar orvosi szaksajtó életre hívása, hiszen a Bugát-féle Orvosi Tár 1849-ben megszűnt. Megszervezte az Országos Közegészségügyi Tanácsot, amelynek első elnöke volt. Leírta a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelését.

A Balassa életét és munkásságát bemutató vitrin érdekesebb darabjai: a Deák Ferenc által faragott Balassa-kéz, injekciós felszerelés, érfogók és horgok, szabályozható végbéltükör, láncfűrész, valamint emlékérmék. A tablókon Balassa különböző diplomáit állítottuk ki.

Markusovszky Lajos

Balassa mellett a pesti orvosi iskola másik kiváló egyénisége volt Markusovszky Lajos (1815-1893). Életútját már disszertációjának címe, Az orvos mint nevelő is meghatározza. Ő is, mint annyi magyar medikus, két évet Bécsben hallgatott, és Wattman professzor növendéke volt. Bécsben kötött életre szóló barátságot Semmelweis Ignáccal. 1847-ben tért vissza Pest-Budára, és Balassa János tanársegéde lett, aki felismerte kiváló képességeit. A már említett "éterbódítást" Markusovszky önmagán próbálta ki; Balassával együtt csak ezután alkalmazták betegeken. Balassához hasonlóan ő is részt vett a szabadságharcban, és a "hadorvosi tanfolyamon" oktatott. Később a súlyos fejsebet kapott Görgeyt operálták meg, aki a világosi fegyverletétel után elkísért klagenfurti száműzetésébe. Politikai magatartása miatt elveszítette állását; Balassa magánasszisztensként vette maga mellé. Magánpraxist folytatott, az Eötvös és Trefort család háziorvosa volt. A beteg és az orvos rokonszenve barátsággá fonódott. Széles látókörű, sokoldalú tehetsége és kiváló szervezőképessége új eszmék fáradhatatlan megvalósítójává tette. Tulajdonosa és szerkesztője volt az 1857. június 4-én első ízben megjelent Orvosi Hetilapnak, amely azóta is fóruma a magyar orvostársadalomnak. Nevéhez fűződik a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (1863) létrehozása is.

Semmelweis Markusovszky ösztönzésére kezdte el felfedezésének publikálását. 1867 után Eötvös József minisztersége hozta meg Markusovszky számára a lehetőséget, hogy szervezői képességeit kifejthesse. Előbb az orvosképzési ügyek, később az összes egyetemi ügyek előadója. Eötvös halála (1871) után Trefort is igénybe vette Markusovszky tudását. Markusovszky korszerűsítette az orvosképzést, közegészségügyi tanszéket szervezett, fejlesztette a klinikákat és megszervezte az orvostovábbképzést. Az ő nevéhez fűződnek a XIX. század utolsó harmadának magyar egészségügyi reformjai: az Országos Közegészségügyi Tanács, az Országos Közegészségügyi Egyesület és a magyar egészségügyet átszervező 1876. XIV. törvénycikk megalkotása.

A tárlóban és a tablón Markusovszky munkásságának jelentősebb állomásait és írásos dokumentumait mutatjuk be.

A nagy, üvegfalú vitrin fölött a pesti egyetem orvosi karáról készített (1863-ból) képet láthatjuk, amelyet Marastoni József (1834-1895) "természet után kőre rajzolt".

Lumniczer Sándor

A Balassa-kör másik nagy egyénisége, Lumniczer Sándor (1821-1892), a "dinasztia"-alapító Lumnitzer István unokája volt, aki egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Diplomáját 1844-ben Pesten, szülészmesteri oklevelét 1847-ben Bécsben szerezte. Mindkét diplomáját kiállítottuk; mellettük látható nagyításban a Lumniczert és tanítványait ábrázoló fénykép. Már disszertációja is - Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről, 1844 - alapvető munkának számít a magyar plasztikai sebészet történetében.

Aktívan részt vett a szabadságharcban. Zászlóalj-főorvos, később Görgey törzsorvosa, majd igazgató törzsorvosa lett. 1849 júniusában a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. A magyar szabadságharcot lezáró világosi fegyverletétel után betegápolói szolgálatra vezényelték, és csak Böhm, bécsi orvostársa tudta felmenteni ez alól. Az 1850-es évek osztrák neoabszolutizmusa, a Bach-rendszer alatt az Orvosi Hetilap közölte cikkeit. Részt vett a pesti Orvosegyesület munkájában, amelynek később elnöke lett (1880-1886). Az államvasutaknál volt orvos (1860-1868), ezután a Rókus-kórház sebészeti osztályát vezette. 1872-ben a pesti egyetem rendkívüli, 1880-tól rendes tanárává nevezték ki. Szakmai munkássága mellett az egészségügyi közéletben is tevékenyen részt vett. 1885-ben az uralkodó a Főrendi Ház tagjává nevezte ki.

A Lumniczer életét és munkásságát bemutató tárlóban állítottuk ki a róla elnevezett Lumniczer-fogó aranyból készült példányát, amelyet tanítványai készítettek és ajándékoztak Lumniczer Sándornak, eredeti fényképét, Hőgyes Ferenc által készített plakettjét, valamint a kor sebészeti műszereit láthatjuk: varróműszereket, Luer-féle mandulametszőt, Petit-féle csontakaparót, Leiter-féle csontvésőt stb.


 
 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!