FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



Semmelweis Ignác (1818-1865) életének és munkásságának emlékei




Semmelweis Ignác (1818-1865) életének és munkásságának emlékei




Semmelweis Ignác (1818-1865) életének és munkásságának emlékei




A pesti orvosi iskola és a szakorvosi iskolák kialakulása
Czermák János (1828-1873) gégetükrei




Morastoni József (1834-1895): A Királyi Magyar Tudományegyetem orvostanári testülete, papír, litográfia, 1863.


 

 

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
SEMMELWEIS ÉS A PESTI ORVOSI ISKOLA KIALAKULÁSA
(IV. terem)


Semmelweis Ignác

A legnagyobb magyar orvos küzdelmes élete és világraszóló felfedezése a vele foglalkozó hazai és idegen nyelvű irodalomból közismert. Így csak a kiállításon szereplő emlékeivel foglalkozunk. Másolatban mutatjuk be a budai Levéltárban őrzött tabáni összeírólapokat, amelyek tanúbizonysága szerint a Semmelweis család 1806-1823 között a mai múzeum épületében lakott. Itt látható 1818-ból a tabáni plébánia matrikulájának egy lapja, amelyre Semmelweis Ignác születését jegyezték be. 1825-ből való az a vers, amelyet a hétesztendős Semmelweis Ignác "írt" nagyanyjához. Érdekességként állítottuk ki az 1846-ban elhunyt Józsefnek, Semmelweis Ignác apjának magyarul nyomtatott halotti értesítőjét, mivel Budán ebben az időben elsősorban németül beszéltek. l847-es keltezésű Semmelweis igazolása arról, hogy Markusovszky sikeres szülészgyakorlatot végzett. Eredetiben látható Semmelweisnek Weidenhofer Máriával kötött házasságát tanúsító okirat (1857). Ugyancsak abból az évből származik Semmelweis jelentése hallgatóiról. A kiállított fényképek korabeliek (Semmelweis l86l-ben és l863-ban, felesége portréja, majd özvegye családja körében). Itt helyeztük el kevés megmaradt személyes tárgyát: irattartó táskáját, rozmáragyarból készített papírvágóját és ezüst inggombtartóját.

A második vitrinben a munkásságával kapcsolatos írásos anyagot mutatjuk be: az Orvosi Hetilap 1858. január 10-i számát Semmelweis felfedezésének első rövid ismertetésével és az Akadémiához írt levelének (1860) facsimile kiadását.

l861-es évszámmal, de már az előző évben Lipcsében jelent meg korszakalkotó munkája, amelynek ezt a példányát az Egyetem könyvtárának adományozta. A könyvben jól láthatók Semmelweis saját kezű ajándékozó sorai. Szerepel az a három "nyílt levél" is, amely nagy felháborodást váltott ki Európa nőgyógyászati köreiben.

Itt érdemes szólnunk Semmelweis magyarságának mintegy lélektani bizonyítékáról. Kiállításunkon látható Siebold német nyelvű könyve, amelyet Semmelweis, még zaklatott lelkiállapotban is, magyarul jegyzetelt; ez pedig arra mutat, hogy Semmelweis olvasás közben is magyarul gondolkodott.

A vitrin feletti tablón Semmelweis korának neves nőgyógyászairól készített képeket láthatunk, valamint Semmelweis "Utasítványát", melyet a gyermekágyi láz megelőzése tárgyában írt. A harmadik tárló a Semmelweis halálával kapcsolatos iratokat és relikviákat tartalmazza: kétnyelvű (német-magyar) gyászjelentést, felesége magyar nyelvű gyászjelentését, Semmelweis első nyugvóhelyéről, a schme1zi temetőből származó sírfeliratot, valamint két vaskos réztáblát, amiket az 1963-as exhumáláskor a fémkoporsóra erősítve találtak meg. A tárlóban található három művészi plakett Semmelweisről (Reményi, Szántó) és Semmelweis koponyájának hiteles másolata.

A negyedik vitrin a Semmelweis korában használatos orvosi műszerekből mutat be néhányat; halott magzat feldarabolására szolgáló eszközöket, méhtágítókat, szondákat, fogókat és medencemérőt. Itt helyeztük el Semmelweisnek Arányi Lajossal közösen felvett bonctani szakértői véleményét, valamint Semmelweis utódjának, Kézmárszky Tivadarnak (1841-1902), fényképét és könyvét. A tárló fölötti tablón mutatjuk be Semmelweis munkahelyeit és a Semmelweist ábrázoló - nem eredeti - fotókat is.

Három idézettel zártuk a neki szentelt rész ismertetését, amelyekből - úgy érezzük - a semmelweisi életmű lényegét ismerhetjük meg: "Minden kérdéses volt, minden megfejthetetlen volt, minden kétséges volt, csupán a halottak nagy száma volt kétségbevonhatatlan valóság."

A második: "A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állni, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi láznál, erélyes ellenfélre fog majd bennem találni."

A harmadik, amelyet az angol Semmelweis Emlékbizottság fogalmazott meg: "A terv, hogy Semmelweisnek nemzetközi emléket állítsanak, megérdemli támogatásunkat ... amit Semmelweis tett, az becsületet áraszt nemcsak reánk, hanem az egész orvosi karra, nemcsak szülőföldjére, hanem a mi hazánkra is, sőt az egész világra."

A pesti orvosi iskola és a szakorvosi iskolák kialakulása

A "pesti orvosi iskola", amelynek legfőbb érdeme, hogy európai színvonalra emelte a magyar orvostudományt, a XIX. század utolsó harmadában sem szűkölködött nagy nevekben. Fejlődési vonala töretlennek mondható.

A Bókay "dinasztia" alapítója, id. Bókay János (1822-1884), korszerűsítette a pesti egyetemen a gyermekgyógyászatot. Az orvosi fizika első jelentős hazai művelője Jendrassik Jenő (1824-1891) volt. Tervei alapján épült fel az egyetem élettani intézete, amely a maga idejében Európa legkorszerűbb intézményei közé tartozott. A kor jelentős biológusa Margó Tivadar (1816-1896), az állattan és az összehasonlító bonctan tanára volt. Darwin szellemében evolúciós alapon foglalkozott az állatok rendszertanával.

Korányi Frigyes (1827-1913) - a Balassa körhöz tartozó kiváló orvos - a belgyógyászat európai hírű tudósa volt. A szabadságharc után Bécsből és Pestről kitiltva évekig szülőfalujában, Nagykállóban folytatott gyakorlatot, de céltudatosan gyarapított tudását, külföldi tanulmányutakon tágított látókörét a magyar orvostudomány nem tudta nélkülözni. 1866-tól 1908-ig egyetemi tanár volt, részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem hazánkban. Orvosi tevékenységében a haladó és korszerű nézeteket érvényesítette, ezzel osztatlan elismerést váltott ki.

Ennek a generációnak másik színes egyénisége Arányi Lajos (1812-1887), aki az első magyar kórbonctani intézetet saját költségén rendezte be. 1861-1873 között a kórbonctan nyilvános rendes tanára, de munkássága kiterjedt a régészetre, a muzeológiára és a műemlékvédelemre is. Kortársa volt Wágner János (1811-1889) belgyógyász tanár, Török József (1814-1894), a törvényszéki orvostan és közegészségtan tanára és Hirschler Ignác (1823-1891), a híres szemész, aki hosszabb ideig volt Arany János kezelőorvosa.

A tárIókban fogászati és szemészeti eszközöket állítottunk ki, valamint a múzeum szemüveggyűjteményének néhány érdekesebb darabját. A kiállítás legérdekesebb darabjai talán Czermák János (1828-1873) gégetükrei, amelyeket 1858-ban szerkesztett. A cseh származású Czermák 1858 és 1860 között a pesti egyetem élettani tanszékét vezette. A bemutatott műszerek (gégetükrök, fül-, orrtükrök, nyelvlapocok, gégetörIők és -ecsetelők stb.) az orr-fül és gégegyógyászat korabeli színvonalát igyekszik bemutatni a látogatóknak.

A kiállítás e szakaszát a neoreneszánsz "Házi-patika" (XIX. század vége) zárja, amely valószínűleg valamelyik kolostorból származik. Megmaradt üvegedényei fogalmat adhatnak arról, hogy milyen betegségek gyógyítására alkalmas gyógyszerek álltak eredetileg rendelkezésre.

Itt látható Szentkirályi Móric (1807-1882) arcképe is, aki liberális politikusként számos javaslatot tett a kisdedóvó intézetek létesítésére, részt vett a szabadságharcban, majd az önkényuralom idején orvosi diplomát szerzett, és Pesten szegénybeteg-rendeléseket tartott.


 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!