FőoldalRendezvényekOktatásSajtóSemmelweisEnglish
 
 
MÚZEUM
 
  Információk  
  Gyűjtemények  
  Kiállítások  
 
KÖNYVTÁR
 
     
  Információk  
  On-line katalógus  
 
LEVÉLTÁR
 
  Információk  
  Kutatási szabályzat  
  Nyilvántartások  
 
ARANY SAS PATIKA
 
     
  Információk  
  Kiállítás  
Főoldal
 

A MÚZEUM ÚJ HONLAPJA A

WWW.SEMMELWEISMUSEUM.HU

CÍM ALATT ÉRHETŐ EL.



MÚZEUM - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS
       
  Aktuális
  Archívum
A hónap műtárgya
 
Fotóalbum



Joseph Lister levele Fodor Józsefnek, London, 1894.




Fordor József (1843-1901) cambridgei díszdoktori talárja




A magyar egészségügy a dualizmus korában




Than Károly (1834-1908) mikroszkópja




Részlet a kiállításból




Szemvizsgáló lencsesorozat




Részlet a kiállításból

 

 

 

"KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL"
A MIKROBIOLÓGIAI FORRADALOM ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY MAGYARORSZÁGON
(IV. terem)


A XIX. század közepe táján megindult sokirányú fejlődés szakágakra bontotta az orvostudományt. A leglátványosabb szakmai sikersorozat a mikrobiológiához fűződik. Az ezen a területen végzett kutatások történetét - erősen leegyszerűsítve - a következő fejezetekre lehet felosztani:

1. mikroszkopikus élőlények felfedezése (Leeuwenhoek, 1683);
2. annak bizonyítása, hogy a mikroszkopikus élőlények betegségeket okozhatnak (Agostino Bassi, 1771-1856);
3. az ősnemzés tanának megdöntése, a XVII. század közepétől - Francesco Redi (1626-1697), Lazzaro Spallanzani (1729-1799) stb.Pasteurig.

Louis Pasteur (1822-1895) 1867 körül jutott arra az eredményre, hogy "nincs erjedés mikroorganizmus nélkül, és minden egyes erjedést meghatározott baktérium okoz."

A kor nagyjainak arcképei: Pasteur, Koch (1843-1910), Mecsnikov (1845-1916), Röntgen (1845-1923) és Ehrlich (1854-1915) mellett az első Nobel-díjas orvosok aláírásai láthatók. Két üvegvitrinben mutatjuk be - bábun - Fodor József cambridge-i díszdoktori talárját és a századfordulón használt honvéd főorvosi egyenruhát, orvosi kardot és ezredorvosi csákót.

Az antiszeptikus módszer a sebészetben - Lister

Az antiszeptikus módszer a fertőzés elleni harc egyik formája. Lényege a kórokozó mikroorganizmusok fizikai vagy vegyi úton való elpusztítása. A sebészetben ezt a forradalmi újítást Lister honosította meg a XIX. század második felében azzal a céllal, hogy a kártevő csírákat antiszeptikumokkal elpusztítsa. Az antiszeptikus módszer helyét a sokkal tökéletesebb módszer, az aszepszis foglalta el, amelynek alapjait Semmelweis fektette le. Lord Lister (1827-1912), akit "medicorum facile princeps" névvel tüntettek ki kortársai - új alapokra helyezte a sebészetet. "Több életet mentett meg, mint amennyi a történelem háborúinak összes halottja" - állapította meg róla a korabeli orvosi közvélemény. A Lister-féle antiszeptikus műtétet, eszközeit (karbolpermetezőjét) fotókon és grafikán mutatjuk be, míg személyét Komlóssy Ede l887-ben festett olajportréja mutatja be. Kézírását Fodor Józsefhez írt levele őrzi. (Az egyik következő tárlóban látható.) Arcképe alá egy XIX. század végéről származó fából készített állványon elhelyezett kék mintás, keménycserépből készült orvosi mosdót helyeztünk el.

A magyar egészségügy a dualizmus korában

Az Ausztria és Magyarország között létrejött 1867-es kiegyezés és az azt követő dualizmus (1867-1918) tette lehetővé a magyar közegészségügy megszervezését. Balassa, Markusovszky Korányi és Jendrassik 1868-ban memorandumot szerkesztettek, amelyben kifejtették a sürgős tennivalókat. Ezek után alakult meg az Országos Közegészségügyi Tanács, és hosszú előkészítő munka után megszületett 1876-ban a XIV. törvénycikk, amely hazánkban első ízben rendezte a közegészségügyet. Trefort Ágoston (1817-1888) minisztersége idején alakult át a kolozsvári sebésziskola orvosi fakultássá (1872). A pesti egyetemen az államorvostani tanszéket szétválasztották törvényszéki orvostanra és közegészségtanra. Az utóbbinak Fodor József (1843 -1901) lett az első tanára, aki Pettenkoffer téves talajelméletét megdöntötte, és ezzel nemzetközi elismerést vívott ki magának. Elsők között írta le a vér baktériumölő képességét. Fodor javaslatára szervezték meg az iskolákban az orvosi és egészségtanári állásokat.

Jendrassik Ernő (1858 -1921), kiváló bel- és ideggyógyász, 1891-ben írta a Szervi szívbajok kórtana és orvoslása című könyvét. 1893-tól egyetemi tanárként népes iskolát nevelt.

Hugonnai Vilma (1847 -1922) volt az első magyar orvosnő. Diplomáját Zürichben szerezte, 1897-ben nosztrifikáltatta Magyarországon. A szülészetről és a bábaképzésről írt szakdolgozatokat, és aktív résztvevője volt a meginduló nőmozgalomnak.

Tauffer Vilmos (1851-1934) 1881-1918 között a II. szülészeti klinika nyilvános és rendes tanára volt. A világon elsőnek végezte el az átmetszett ureter varrását. Jelentős érdemei voltak a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek meghonosítása terén. A szülésznőképzés reformja és a szülészeti rendtartás kidolgozása is az ő nevéhez fűződik.

Hőgyes Endre (1847 -1906) egyike a legkiválóbb magyar orvoskutatóknak. Előbb kolozsvári (1875), majd 1883-tól egészen a haláláig a budapesti egyetemen az általános kór- és gyógytan, valamint a bakteriológia tanára. Munkássága igen sokoldalú volt, módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását. Hazánkban elsőnek kezdte el a bakteriológiai kutatásokat, kórházakat alapított, és létrehozta a Pasteur-intézetet.

1881 -1885 között írt háromkötetes nagy munkájában elsőként írta le "az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatására, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióját". Korányi Sándor (1866 -1944) apja nyomdokain haladva kiváló belgyógyásszá vált. 1908-tól a belorvostan tanára és a modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert megalapítója. A vér és a vizelet fagyáspontcsökkentése alapján elsőnek dolgozta ki a vese működésének megítélésére alkalmas módszert, amit módosítva (fajsúlymérés) jelenleg is használnak. Elsőként tisztázta és írta le a veseelégtelenség fogalmát, ezzel a funkcionális patológia egyik megteremtőjévé vált. Pedagógiai munkássága nyomán jelentős iskolát hozott létre.

Than Károly (1834 -1908) az egyetemi kémiai oktatás nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. 1862-től vezette a pesti egyetemi kémiai tanszéket; az ő kezdeményezésére hozták létre 1872-ben az 1. sz. Kémiai Intézetet. 1895-ben megindította a Magyar Chemiai Folyóiratot. Jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. A második gyógyszerkönyv kémiai részének szerkesztője volt.

A felsorolt személyek munkásságát bemutató vitrin igen érdekes műszer- és eszközgyűjteménye mellett néhány nevezetes orvos- és gyógyszerésztörténeti dokumentumot is kiállítottunk: Táncsics Mihálynak, a XIX. század forradalmár írójának levele dr. Egei Józsefhez, aki sikeres szemműtétet hajtott végre rajta; a híres énekesnő és színésznő, Blaha Lujza levele Tauffer Vilmoshoz; az első magyar röntgenfelvételek egyike a századforduló idejéből; Korányi Sándor levele Taufferhoz. A könyvek között megemlítjük Than Károly alapvető munkáját és az első két Magyar Gyógyszerkönyvet. A műszerek és eszközök közül kiemeljük: a fémből készült bábatáskát, Hőgyes Endre nyúl- és galambrögzítőjét, a Hültl-féle gyomorvarrógépet, Than mikroszkópját. Meg kell említenünk a kor nagyjait bemutató érmeket: Billroth, Röntgen, Hőgyes, Pettenkoffer, Than, Pasteur, Behring, Korányi stb. Közöttük található a XIX. század orvostudományának kiemelkedő és nagyhatású egyéniségéről, Rudolf Virchow (1821-1902) berlini pathológus professzorról készített plakett. Virchow az orvosi elmélet reformját cellularis pathológiája kidolgozásával (1856) alapozta meg. Az ebben megfogalmazott elmélete a kóros sejtelváltozásoknak a betegségek kialakulásában való szerepéről máig sem homályosult el. Ezzel összefüggésben jelentősen fejlesztette a kórszövettani diagnosztikát. Nevéhez néhány téves álláspont is fűződik: sokáig kritizálta Semmelweis felismerését és később R. Koch etiológiai irányzatát. Több magyar orvos is tanult nála: a legnagyobb hatást Pertik Ottó (1852-1913) kórbonctan professzorra gyakorolta.


 
 
ELÉRHETŐSÉGEK

H-1013 Bp. I.,
Apród utca 1-3.

Tel.: (1) 375-3533,
(1) 201-1577
Fax: (1) 375-3936
semmelweis@museum.hu



NYITVA TARTÁS

III.1-X.31.:

K-V 10.00-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!

XI.2-III.1.:

K-P 10-16 óráig
A pénztár 15:30-kor bezár!!!

Szo-V 10-18 óráig
A pénztár 17:30-kor bezár!!!