1818. július
1. - Ignác Fülöp megszületik a Meindl
házban (Apród utca 1-3.) a hintz származású Semmelweis József (1778-1846)
kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként.
1823 - A család saját házba költözik az Apród utca 6 - ba, ahol Semmelweis
József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltjából él.
1829 - Megkezdi tanulmányait várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban.
1835 - Befejezi gimnáziumi tanulmányait és beiratkozik a Pesti Tudományegyetem
kétéves bölcsészeti kurzusára.
1837 - Beiratkozik a Bécsi Egyetem Jogi Karára. Ugyanebben az évben(?)
átiratkozik az Orvosi Karra.
1838 - Visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára.
1840 - Visszatér a Bécsi Egyetem Orvosi Karára.
1844 - Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével:
Tractatus de Vita Plantarum.
1844 - Sebész-, és szülészmesteri oklevelet szerez.
1844-1846 - Továbblátogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl
von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza
a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines
Krankenhaus-ban.
1846 - Elnyeri a tanársegédi állást Klein mellett. Néhány hónappal
később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweiset felvették,
visszatér, s Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és
az Írországba (Dublin) távozás gondolata foglalkoztatja.
1846(?) - Visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti
tanszékének élére kerül.
1847. március - Néhány hétre barátaival Velencébe utazik pihenni. Távolléte
idején Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis
visszatérte után megnézi Kolletscka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön,
hogy az a betegség, amely Kolletska halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi
láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok
okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a
szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós
nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán
bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább
jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók
által is kezeltek között.
1847. május - Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek.
Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet
a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra.
1847. október - Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti
klóros kézmosást is.
1848 - A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán
kisebb lesz, mint a bábákén.
1848. tavasz - Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi
Nemzeti Gárdának.
1849. március
20. - Semmelweis tanársegédi megbízatása lejár.
1850. február
9. - Egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy
hullákon és "fantom"-okon (demonstrációs bábukon) demonstrálhasson.
1850. március
15. - Rokitansky elnöklete mellett előadást tart a bécsi
Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról.
1850. május
9. - Ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba
is beleegyezve, ha a "hullakérdés rendezéséig" csak bábon oktathat.
1850. október
10. - Kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással,
hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie.
1850. október - Váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre.
1851 - Tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti
osztályát.
1855 - A pesti egyetemen kinevezik az elméleti és gyakorlati szülészet
tanárává.
1857 - A zürichi egyetem meghívja tanárnak, a meghívást visszautasítja.
Barátja, Markusovszky Lajos biztatására megkezdi szakirodalmi tevékenységét
a gyermekágyi lázról az ez évben induló és Markusovszky által szerkesztett
Orvosi Hetilapban.
Leköszön a Rókus-kórház szülészeti osztályának éléről. Hat évig tartó
munkásságával 0,85 %-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében
elhaltak arányát.
Házasságot köt Weidenhofer Máriával. Később összesen öt gyerekük született,
de közülük csak három érte meg a felnőttkort, és csak egynek maradtak
utódai.
1860 - 1861-es évszámmal megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie,
der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz
kóroktana, fogalma és megelőzése).
1861 -: Első - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.
1862 - Második - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.
1865. július
közepe - Magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak.
1865. július
31. - A bécsi elmegyógyintézetbe zárják.
1865. augusztus
13. - Vérmérgezésben meghal.