Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Menu Főoldal English



   

 


Múzeum
Kiállítások
Gyűjtemények
Nyilvántartások
Levéltár
Kutatás
Nyilvántartások
Könyvtár
Gyüjtemények
Nyilvántartások
Arany Sas Patika
Rendezvények
Publikációk
Semmelweis
Gyüjtemény
Élete, pályafutása
Bibliográfia

Élete Pályafutása

Semmelweis

 

SEMMELWEIS IGNÁC

1818. július 1. : Ignác Fülöp megszületik a Meindl házban (Apród utca 1-3.) a hintz származású Semmelweis József (1778-1846) kiskereskedő és a sváb Müller Terézia gyermekeként.

1823. : A család saját házba költözik az Apród utca 6 - ba, ahol Semmelweis József továbbra is Fehér Elefánt nevű fűszerboltjából él.

1829. : Megkezdi tanulmányait várbeli római katolikus Egyetemi Gimnáziumban.

1835. : Befejezi gimnáziumi tanulmányait és beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára.

1837. : Beiratkozik a Bécsi Egyetem Jogi Karára. Ugyanebben az évben(?) átiratkozik az Orvosi Karra.

1838. : Visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára.

1840. : Visszatér a Bécsi Egyetem Orvosi Karára.

1844. : Orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével: Tractatus de Vita Plantarum.

1844. : Sebész-, és szülészmesteri oklevelet szerez.

1844-1846. : Továbblátogatja Skoda belgyógyászati előadásait, és Karl von Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait. Megpályázza a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban.

1846. : Elnyeri a tanársegédi állást Klein mellett. Néhány hónappal később Breit orvostanár, akinek helyére korábban Semmelweiset felvették, visszatér, s Semmelweis elveszti állását. Angol nyelvórákat vesz, és az Írországba (Dublin) távozás gondolata foglalkoztatja.

1846.(?): Visszahelyezik állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére kerül.

1847. március: Néhány hétre barátaival Velencébe utazik pihenni. Távolléte idején Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Semmelweis visszatérte után megnézi Kolletscka boncolásának jegyzőkönyvét. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletska halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között.

1847. május: Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra.

1847. október: Kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is.

1848. : A gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lesz, mint a bábákén.

1848. tavasz: Semmelweis több társával együtt tagja lesz a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának.

1849. március 20. : Semmelweis tanársegédi megbízatása lejár.

1850. február 9. : Egyetemi magántanárságért folyamodik kérve, hogy hullákon és "fantom"-okon (demonstrációs bábukon) demonstrálhasson.

1850. március 15. : Rokitansky elnöklete mellett előadást tart a bécsi Orvosegyesületben a gyermekágyi lázról.

1850. május 9. : Ismét egyetemi magántanárságért folyamodik immár abba is beleegyezve, ha a "hullakérdés rendezéséig" csak bábon oktathat.

1850. október 10. : Kinevezik egyetemi magántanárrá azzal a megszorítással, hogy a demonstrációit és a gyakorlatokat bábon kell végeznie.

1850. október: Váratlanul elhagyja Bécset és visszatér Pestre.

1851. : Tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti osztályát.

1855. : A pesti egyetemen kinevezik az elméleti és gyakorlati szülészet tanárává.

1857. : A zürichi egyetem meghívja tanárnak, a meghívást visszautasítja.
Barátja, Markusovszky Lajos biztatására megkezdi szakirodalmi tevékenységét a gyermekágyi lázról az ez évben induló és Markusovszky által szerkesztett Orvosi Hetilapban.
Leköszön a Rókus-kórház szülészeti osztályának éléről. Hat évig tartó munkásságával 0,85 %-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhaltak arányát.
Házasságot köt Weidenhofer Máriával. Később összesen öt gyerekük született, de közülük csak három érte meg a felnőttkort, és csak egynek maradtak utódai.

1860. : 1861-es évszámmal megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése).

1861. : Első - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.

1862. : Második - német nyelvű - nyílt levelének megjelenése.

1865. július közepe: Magatartásában az elmezavar jelei mutatkoznak.

1865. július 31. : A bécsi elmegyógyintézetbe zárják.

1865. augusztus 13. : Vérmérgezésben meghal.